A természet úgy alkotott meg minket nőket, hogy az intim testrészek védelméről a szervezetünk maga gondoskodjon. A hüvely nyálkahártyája felelős a hüvely savas vegyhatásáért, az úgynevezett savköpeny előállításáért. A hüvelyben található baktériumok, a Lactobacillusok, pálcika alakú bacik, amelyek a cukorból tejsavat termelnek. Ezzel biztosítják a hüvely védelmét a fertőzésekkel szemben, és a normális körülmények között is meglévő baktériumok és gombák közötti biológiai egyensúlyt. Ezt nevezzük Döderlein flórának.

Az előző bejegyzésben már írtam arról, hogy az aranyér megelőzésében, kezelésében a táplálkozásnak milyen szerepe van. Ebben a bejegyzésben különböző otthoni praktikákat, hagyományos gyógymódokat mutatok be az aranyér kezelésére.

Ülőfürdő

Meleg ülőfürdő: nincs másra szükség csak egy kis testhőmérsékletű vízre, aminek a hőmérsékletét fokozatosan 40 fokig kell megemelni. Ezt naponta érdemes 2-3-szor ismételni az érintett területen 20 percig. Segítségével enyhül a fájdalom.

Keserűsós ülőfürdő: a sónak jó nedvszívóképessége van, így a visszérben lévő vér nedvességtartalmát csökkenti, ezáltal csökkenti a gyulladást és a duzzanatot.

Kamillavirágos ülőfürdő: 50gr kamillavirágot tegyünk kb. 10 liter vízhez, majd az elkészült és testhőmérsékletűre hűlt ülőfürdőbe üljünk 10 percet. Fontos, hogy a kamilla allergiás reakciót válthat ki, ez esetben allergiás bőrgyulladást okozhat, ezért érdemes előbb egy kisebb bőrterületen kipróbálni.

Borogatás, pakolás

Tea: a benne található csersav (tannin) hatására csökken a gyulladás, fájdalom, duzzanat. Érdemes hideg teás borogatást (akár egy beáztatott teás filtert) a végbélnyílásra helyezni.

Közönséges mogyoró levele: flavonoidot és illóolajat tartalmaz. Borogatásként alkalmazhatjuk sebekre, aranyérre, visszerekre is. Nagyon jó összehúzó, gyulladás csökkentő és fertőtlenítő hatású.

Bodza: a bogyókból készíthetünk pakolást. Nem kell mást tenni, csak a bodzabogyókat szétnyomni és kevés vízzel krémszerűre keverni, és így helyezni az érintett területre.

Burgonya: egyszerű és nagyszerű megoldás a reszelt burgonyából készült borogatás. Érösszehúzó, nyugtató hatású.

Olajok, krémek

Búzacsíraolajjal naponta néhányszor érdemes bekenni az aranyeret.

A boltokban kapható krémek közül  a körömvirág, vadgesztenye, fekete nadálytő, aloe vera tartalmúak jótékony hatásúak.

Az aranyér kialakulásához gyakran székrekedés vezet, ezért a székrekedés megelőzése, illetve kezelése az egyik legfontosabb teendő. A táplálkozásra nagy hangsúlyt kell fektetni, kerüljünk minden olyan élelmiszert, táplálkozási szokást ami a szorulás kialakulását elősegíti. Erről bővebben olvashattok itt.Természetesen a rostdús táplálkozás, és a megfelelő folyadékbevitel a már kialakult, vagy a már orvosi beavatkozást igénylő aranyérnél is fontos. Azzal hogy a székrekedést kezeljük gyakran enyhülnek, vagy megszűnnek az aranyeres panaszok is. 

A K-vitamin jelentősége

Az aranyér gyakran jár vérzéssel is, ami általában nem nagy mértékű. A K-vitaminnak vérrögképződést gátló hatása van, ezért érdemes vérző aranyér esetén többet vinni be a szervezetbe. A mángold, paraj, brokkoli, kelkáposzta nagyon jó K-vitamin forrás.

Bogyós gyümölcsök (málna, szeder, ribizli, eper...)

A bogyós gyümölcsök, főleg a sötét színűek nagyon sok flavonoidot tartalmaznak, amik csökkentik a gyulladást, és erősítik az érfalat is. Emellett nagy szerepük van a székrekedés kezelésében is, mert kiváló rostforrások. A flavonoidok megtalálhatóak még a hagymában és a citrusfélékben.

Szójabab

Érdemes szóját fogyasztani mert igen jó hatása van több szempontból is. A magas réz-, cink- és lecitin tartalma miatt a székrekedés ellen, és az aranyér megelőzésében is hatékony táplálék. A cink nagyon jó sebgyógyító, de hosszú távon a réz felszívódását gátolja, ezért fogyasszunk szójababból készült étel, mert megtalálható benne mindkét elem. Legalább heti háromszor fogyasszunk valamilyen szójaterméket.

Az aranyérben szenvedők kerüljék az alkoholt,a túl fűszeres ételeket, de a csokit, almát és banánt is mértékkel fogyasszák, mert ezek lassítják az emésztést.

Az aranyér nem más, mint vénatágulat, ami a végbél vagy a végbélnyílás falában alakul ki. A végbélzáróizomhoz viszonyított helyzete alapján megkülönböztetünk belső és külső aranyeret is. Mondhatjuk, hogy civilizációs betegség, ami főleg 45-65 éveskor között jelentkezik. Kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy az ember két lábra állt és a végbél környéki vénákban nincsenek billentyűk, így a vér áramlása is nehezebb. A kialakult aranyérben, hasonlóan a lábakon jelentkező visszereknél a vér pang. Különösen veszélyeztetettek azok akik kötőszövete gyengébb. Emellett számos kiváltó tényezője van még:

• Székrekedés, helytelen táplálkozás (rostszegény, kevés folyadék)
• hasmenés
• mozgásszegény életmód
• elhízás
• nőknél a szülés
• sok állás
• nehéz tárgyak emelése, cipelése
• alkohol, erős, fűszeres ételek
• prosztata megnagyobbodás
• bizonyos májbetegségek
• gyógyszerek mellékhatása (pl. hashajtók, vízhajtók, vastartalmú készítmények)
• végbéldaganat

Milyen tünetekkel jár?

• végbéltáji viszketés
• vércsík a székleten
• belső nyomásérzet, ülésnél is gondot okozhat
• begyulladt aranyér fájdalmas, tapintható dudor lesz
• fájdalom, ami nyomó, szúró, feszítő jellegű
• váladékozó seb a végbél környékén

 A külső aranyérre általában jellemző, hogy fájdalmas, gyulladt, több problémát okoz, míg a belső aranyér, ami gyakran problémamentes, nem okoz fájdalmat, de nagy vérzéssel járhat.

 folyt.köv.

Az áfonya, egy igen egészséges bogyós gyümölcs. Megtalálható benne az epikatechin nevű antioxidáns, amelynek baktériumölő hatása van. A húgyúti fertőzéseket okozó baktériumok(általában az Escherichia coli nevű baci) az áfonya hatására nem tudnak megtapadni a húgycső falán, így nem okoznak hólyaghurutot. Kutatók kimutatták, hogy azoknál a nőknél, akik felfázásra hajlamosak, de naponta fogyasztanak valamilyen formában áfonyát, jóval ritkábban újul ki a felfázás.

Az áfonya akkor fejti ki igazán baktériumölő hatását, ha magát a gyümölcsöt fogyasztjuk, vagy annak levét isszuk hígítatlanul. Mivel elég savas, fanyar gyümölcsről van szó, ezért sokan előszeretettel isznak áfonya-kivonatból készült étrend-kiegészítőt tabletta formájában, ami szintén hatékony módja a megelőzésnek.

Fontos azonban megemlíteni, hogy az áfonya rendszeres fogyasztása veszélyeket is rejt. Egyrészt vesekő képződésére hajlamosít, másrészt pedig, mivel savas gyümölcsről van szó, a belőle készült ivólé bizony koptatja a fogzománcot. Hosszútávú fogyasztásáról, ezért érdemes orvossal konzultálni, és a fogyasztása után fogmosás ajánlott.