Az előző bejegyzésben nem írtam az inkontinencia gyógyszeres és műtéti kezelési eljárásairól. Ebben a bejegyzésben pótolom ezt a hiányosságot.

Gyógyszeres kezelés célja:

• a hólyag kapacitásának növelése, hogy több vizeletet tudjon tárolni
• a vizelések közötti időtartam meghosszabbítása
• a hólyagizom akaratlan összehúzódásának csökkentése, megszüntetése

Stressz inkontinencia kezelésére gyógyszert nagyon ritkán használnak.

Késztetéses inkontinencia esetén használatos gyógyszerek a hiperaktív hólyagot ellazítják, ilyenek az antikolinerg szerek, triciklikus antidepresszánsok.

Bakteriális fertőzés, gyulladás is okozhat inkontinenciát, ilyenkor antibiotikus kezelés után, a vizelettartási nehézség is rendeződik.

Műtéti kezelés akkor jön szóba, ha a konzervatív eljárásokkal nem sikerül javítani a helyzeten. A műtéteknek több típusa is van, ebből csak néhányat említek.

Stressz inkontinencia műtéti megoldása akkor jön szóba, ha más kezelésre nem javul, nagyon zavaró, nem terhelt, álló helyzetben is jelentkezik. Ilyenkor a húgycső, húgyhólyag közötti szög helyreállítása a cél. A műtéteket a hüvely vagy a hasfal felől végzik. A műtétek során végezhetnek hólyagnyak felfüggesztést , szalagplasztikát, a lényeg , hogy a húgycső, hólyag nyaki részének anatómiai helyzetét visszaállítsák és a hólyag záróizom működését javítsák.

Késztetéses inkontinenciánál ritkán jön szóba műtét, csak akkor javasolják, ha húgycsőszűkület vagy kiboltosulás, esetleg hólyagsérv visszatérő fertőzéseket okoznak.

Túlfolyásos inkontinenciánál a katéter felhelyezése az első, hogy megakadályozzák a fertőzéseket. Abban az esetben ha nem idegi eredetű, hanem tumor, húgycsőszűkület, hólyagkő, veleszületett anatómiai eltérés okozza, a sebészeti eljárások vezetnek eredménye.

Reflex-inkontinenciánál a műtéti kezelés nem jön szóba, csak katéteres, gyógyszeres kezelést alkalmaznak.